Átány község

A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programhoz, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig.

Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.

Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel. A 16. század közepétől református a község.

1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.

A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.

A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.

1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.

Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett

Nevezetességei:

Kiállítások – Egy falu az országban – Átány Emberek, tárgyak, kapcsolatok

• • Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely) 

• • Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikusvolt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék. 

• • Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.
•  
  •  Polgármesterei:
    • 1990-1994: Nemes Kálmánné (független)
    • 1994-1998: Nemes Kálmánné (független)
    • 1998-2002: dr. Czakó Tibor (független)
    • 2002-2006: Gönczi Mihály (független)
    • 2006-2010: Gönczi Mihály (független)
    • 2010-2014: Gönczi Mihály (független)
    • 2014-2019: Gönczi Mihály Miklós (független)
    • 2019-től: Jámbor Dénes (független)

• forrás: Átány wikipédia

---

Széchenyi 2020